Hamisítatlan HVG-horror a jereváni rádióban

Pintér M. Lajos

Az öntökönrúgás minősített esetét követte el a HVG, mely páros lábbal akart beleszállni a Ryanair légitársaságba, ám végül saját legérzékenyebb pontját találta telibe.

A látszat csal: nem a Ryanair, hanem a HVG felett gyülekeznek a viharfelhők.

Kapitális öngólt lőtt a HVG, melynek kiadóvezető-vezérigazgatója roppant kicsinyes személyes-családi bosszúra akarta felhasználni lapját. A magát a szakma etalonjaként meghatározó, objektív-függetlenként hirdető ballib bestseller előállt a napokban egy körmönfont sztorival, mellyel azt sugalmazta, hogy a csúnya, gonosz, hatalmaskodó légitársaságok milyen gusztustalan módon élnek vissza hatalmukkal az egyszerű, ártatlan ügyfelekkel, utasokkal szemben (ha valaki előtt nem ismert: azt állították, azért szállítottak le egy magyar családot a Barcelona–Budapest Ryanair-járatról, mert kikérték maguknak, hogy goromba a stewardess).

Jól éreztek rá, hogy a világméretűvé duzzadt zaklatási, megalázási botrányok árnyékában nagy keletje lesz a (p)esti mesének.

Azzal viszont nem számoltak, hogy visszafelé sül el a csőre töltött fegyver. A saját magát előszeretettel a moralitás Mount Everestjére helyező HVG ugyanis – az emlékezetes, négy évvel ezelőtti videóhamisítási seggre ülés után megint – a jereváni rádió szintjére süllyedt.

Tudják, nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem a Lenin téren, hanem a Moszkva téren, nem Volvókat, hanem Volgákat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

Majdnem mindegy, de azért mégsem. Az egész viszont roppant ciki és kínos, még inkább vállalhatatlan.

Lám-lám, ilyen nehezen szabadul a honi balliberális sajtó (újságírás, kommunikáció) az Aczél elvtársi szellemiségtől, miközben 21. századi hipermodern, túlhájpolt „new wave” köntösbe öltöztetve álcázza az ősi agitpropot.

A „Szombat esti Ryanair-horror magyar utasokkal” című opuszról ugyanis hamar kiderült, hogy ezeregy sebből vérzik. Ad egy: szerző nélkül jelentették meg, ami máris gyanús. Ad kettő: „elfelejtettek” utalni rá, hogy a HVG kiadóvezetőjével és lányával történt az eset. Ad három: az anyagban eredetileg szerepelt az állítólag önkényeskedő légi kísérő neve és közösségi oldaláról leszedett fotója is, majd miután számos magyar nethuszár esett neki a szerencsétlen külföldi hölgynek, kiderült, nem is volt a gépen... Ráadásul azóta sem kértek tőle érdemben elnézést, pedig ez lenne a minimum, ha már visszaéltek a személyes adataival, és kitették a nagyokosok vérgőzös attakjának. Ad négy: a történetből „kimaradt” – a többi utas világhálós visszaemlékezéseiből viszont pontosan rekonstruálható –, hogy a magyar család sértő és trágár módon viselkedett a szabályok betartásán őrködő személyzettel. Jelentéktelen mellékzönge, bizonyára.

A 85 éves Vitray Tamás a minap azon búsongott Kálmán „csak egyenesen” Olgával, hogy hát ebben a fránya mai követhetetlenül felgyorsult világban olyan csúnya propagandaeszközzé silányult a sajtó (no, ne vitassuk el, van azért benne némi keserű igazság!), de Vitray szerint a szerző nélküli (lejáratósdis) cikkek mögé nem kell mást képzelnünk, mint hogy „alkotójuk” egész egyszerűen szégyelli azokat. Nos, reméljük, a HVG most nagyon szégyelli magát, és

ha legközelebb – a Ryanair után – ismét a komplett magyar jobbos médiába akarja beletörölni a cipőjét, számon kérve a szakma kőbe vésett alapszabályait, akkor előbb tükörbe néz, és azután minősít, hogy ki az, aki „elveszítette sajtó jellegét”. Meg értékét, hitelességét.

Amúgy – a neverending zaklatási boomra tekintettel – ráférne most a chilivörösre pirult „hárombetűsre” egy virtuális elfenekelés, amúgy Kero módra. Persze kizárólag „a művészi érzékenység és a teljes belefeledkezés” jegyében. Megalázni nem szabad, és nem kell. Azt megtette saját magával.

https://media.blogstar.hu/./pages/media/contents/blog/44621/pics/lead_800x600.jpg
HVG,propaganda,Ryanair,zaklatás

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?